A kávé csakis tejjel? Először a cukor és utána főhet is a nedű? Bizony, akkor te is rituálisan iszod a kávét. De, még mielőtt rosszra gondolnál, jó ha tudod, hogy veled együtt milliom ember kortyolgatja, hasonló rituálékkal ezt a népszerű  koffeines italt.  És bár ezerféle eltérés lehet, bizonyos országokban megvannak azok a sajátosságok, amelyekről felismerhető az ott tradicionális kávéital. Ezek közt vannak érdekesek, meghökkentőek, mulatságosnak tűnők is.

Sajt a kávéba? Bizony! Finnország északi részén, sőt Lappföldön és a skandináv országok egyes vidékein is szokás a kávéba sajtot mártani. Régebben ráadásul rénszarvastejből készült és addig mártogatták, míg teljsesen magában nem szívta a kávét. A juustoleipa tulajdonképp egy sajttorta, amit szintén mártogatnak, de nem olvad el. Egyes helyeken a sajtkockát öntik fel forró kávéval.

Citromos kávé, avagy Espresso Romano: Azoknak, akik az ízesített kávékat kedvelik, mindenképp javasolt megkóstolni ezt az olasz különlegességet. A frissen főzött kávéba csepegtetett citomlé savas íze kihozza a presszó ízért és enyhíti a kesernyés ízét.

Café Bombón: Egy igazi édes bonbon kávé. Ez a spanyol kávékülönlegesség a presszó és a sűrített tej találkozása. Édesíteni sem kell. 

Teás kávé: Ha valami extravagáns italt keres az ember, a távolkelet mindig kínál valamilyen érdekességet. Ilyen például a tea és a kávé keresztezéséből létrejött teás kávé. Ráadásul tej-tejszín keverékkel is megbolondítják. 

Alapvetően ha kávézásról van szó, egy vérbeli kávéfogyasztó, pláne ha egy igazi függőről van szó, akinek ez a nedű az egész napos rutinja szerves részét képezi, erre a kérdésre egyértelműen megvan a válasza. Kettőt, hármat, sokat. Sőt, minél többet. De vajon veled is előfordult már, hogy a nap végére szinte fogalmad sincs, hányadikat iszod? Vagy, hogy az étel helyett is inkább a kávé fogy? Akkor ez a cikk épp Neked szól...

 Bizony, a kávé fogyasztásának is megvannak azok az íratlan szabályai, amelyeket érdemes betartanod, nem azért mert szabály, hanem mert az egészségedre is káros hatása lehet. Furcsa, ugye? Pedig így van!

A kávé, a koffein stmuláló hatásánál fogva ébreszt, növeli az éberséged, illetve segíti az összpontosítást. Viszont biztos vagyok benne, hogy néhanapján te is tapasztalod,, hogy idegesebb, ingerlékenyebbé váltál, esetleg hányingered lett a legutóbbi kávé után. Nos, ez valószínűleg a túlzott koffeinbevitel eredménye. A koffein emeli a pulzust és a vérnyomást, 

Nem meglepő módon erről is készült egy tanulmány, mely szerint hat csészényi káq vét ihatsz meg úgy, hogy komoly gondokat okozna a szervezetedben. Természetesen ez a mennyiség függ a kávé erősségétől, és a csésze méretétől is. 

Arról, hogy hány csésze kávé a jó és egészséges, ez alapvetően egyén függő, ez egyértelmű. A tested és a szervezeted jelzi azt, hogy mikor sok, mi az a mennyiség, ami már károsodást okoz.Viszont ettől függetlenül érdemes megszívlelni, mennyi kávét is viszel be a szervezetedbe.

Egy "valamire való" kávéfogyasztó jól ismeri azt az alap szituációt, amikor reggel  az óracsörgésre - a szerencsésebbek óra csörgés előtt - az első összetett gondolat, ami megfogalmazódik a fejben, a kávé. Az esetek döntő többségét ezután tett is követi, egy kisebb - nagyobb adag feketés barna nedű képében. Természetesen éhgyomorra, hogy máshogy? Csak azért, mert így hat. Mert anélkül gondolkodni se tudunk sokan. Pedig lehet, hogy nem kellene.

Alapvetően arról, hogy a kávé és főleg a benne megtalálható koffein mennyire egészséges vagy épp ártalmas a szervezetnek, megoszlanak a vélemények. (Még a szakértőké is.) De mint ahogy ahány ház, annyiféleképp készítik, úgy a fogyasztás idejét tekintve is nagy eltérések mutatkoznak. Alapvetően nem is az a kérdés, hogy konkrétan hány órakor érdemes fogyasztani a kávét - bár erre vonatkoztatva is készültek már vizsgálatok - mintsem inkább mikor nem. Ez pedig egyöntetűen a reggeli étkezés előtti időszakra vonatkozik. De vajon miért ne igyunk kávét éhgyomorra? Miért jó, ha reggeli után fogyasztjuk el az első adagot? Nos a kérdés több oldalról is megközelíthető.

Alapvetően a kávé nem éppen a gyomor legjobb barátja. Sokan pontosan emiatt fogyasztják feltejezve, vagy épp capuchino formájában. Ettől függetlenül a kávé emeli a gyomorsav mennyiségét, ami az arra érzékenyeknél diszkomfort érzést, vagy akár fájdalmat is okozhatnak. Másrészt pedig akkor, ha a szervezet a reggeli ébredés után a kávéval találkozik először, felborulhat a vércukorszint - szabályozás, ami kiugróan magas vércukor értékben nyilvánul meg. Különösen akkor, ha nem volt épp pihentető az alvás.

Mindezek ellenére nem kell lemondanod a reggeli kávéd okozta élvezetről. Elegendő néhány apró falat, egy kis kétszersült, vagy egy kis keksz és máris folyhat a kávé. Mert igazán csak kávéval indulhat a nap!

Szerintem minden kávérajongónak van legalább egy olyan ismerőse, barátja vagy éppen rokona, aki hasonlóképp hódol a kávézás szenvedélyének. Egyértelmű lehet valamilyen kávéval kapcsolatos ajándék, azonban ha igazán ötletes ajándékot szeretnél, akkor adok néhány utolsó pillanatban is beszerezhető meglepetést.

A tökéletes kávé ízélménye, (amelyre minden szenvedélyes kávérajongó vágyik) a kávé típusok megfelelő keverékén (az arabica és robusta kávé arányán),  a nyers kávé minőségétől, az őrlési finomságtól és a lefőzés módjától, hanem az alkalmazott pörkölési profiltól is erősen függ.

A bolti forgalomban kapható kávék csomagolásán előszeretettel feltüntetik, hogy az adott keverék milyen kávék keverékéből áll, (különösen divatos lett a termőterület feltüntetése), sőt a pörkölési eljárás nevét is. Ahhoz, hogy ne érjen csalódás a választott kávédból főzött nedűben, érdemes tisztában lenned, melyik, milyen. Nézzük a legnépszerűbb pörkölési módokat és azt, hogy mit is jelentenek.

A bécsi pörkölés világos pörkölési mód, a gyengébb kávékhoz jó. A kávébab felülete világos- vagy középbarna, nem olajos. Arabica kávét pörkölnek ilyen módon, savanykás, kesernyés íz jellemző.

Következzen néhány kevésbé ismert pörkölési profil is.

Világos fahéj – a kávébab színe világosbarna, még az első reccsenés előtt elérhető.

Fahéj – szintén világosbarna szín, az első reccsenés elején elérhető.

New England – enyhén sötétedő világosbarna, az első reccsenés tetőpontján elérhető.

Amerikai – még világos pörkölés, középbarna szín, ami az első reccsenés végén elérhető.

City és City+ – középbarna szín, az első reccsenés után elérhető.

Vienna Roast (bécsi pörkölés) – olajos és sötétbarna felszín, a második reccsenés elején elérhető.

French (francia pörkölés) – Nagyon fényes, mélysötét barna szín, a második reccsenés végén.

Italian (olasz pörkölés) – Karakteres sötétbarna szín, olajosan fényes felszín.

Spanish, Neapolitan (spanyol pörkölés) – Csaknem teljesen fekete és matt felszín.

Talán Te is szembesülhettél azzal, hogy kedvenc kávéfőződben a különböző őrölt kávék más és más ízkombinációval kényeztetik az ízlelőbimbóidat. Egyes kávék keserűbbek, mások inkább gyümölcsös jegyekkel rendelkeznek. Ez nem csoda, hiszen a kávészemben mintegy 1000 féle aroma található meg és a kávé termőhelye nagyban befolyásolja a későbbi ízélményt. Az egyes fajták jellegzetességeiket a pörkölés során érik el, ezt az eljárás egyedisége hozza ki belőlük. 

Bár Magyarországnak nincs tipikusan "kávé történelme", azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hazánkban legalább annyian rajonganak a jó kávéért, mint a finom ételekért vagy éppenséggel a fociért. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a statisztikák szerint, a felnőtt lakosság mintegy 70%-a napi rendszerességgel fogyaszt valamilyen kávéitalt. Bár a magyarországi kávékultúra csak a török időszak alatt kezdett kibontakozni és sokáig luxuscikknek számított, az utóbbi 25-30 évben folyamatosan fejlődött és az újonnan nyíló kávézók sora is mutatja: újra reneszánszát éli. Ez az "újhullám", hozta magával a hagyományos kávétípusok mellett a hazánkban kevésbé ismert kávékülönlegességek megjelenését is. Ha eddig nem tudtad, mi az Americano, vagy hogyan készül egy Ristretto esetleg egy Latte machiato, akkor figyelj, mert lerántom a leplet!

Az emberek többségének megvan a kedvenc kávéja, ami nélkül egész egyszerűen nem indulhat a nap. De vajon belegondoltál miért pont az a kávé a kedvenced? A kávézás élménye? Mert felébreszt? Vagy csak mert egyszerűen finom? A titok elsősorban magában a kávéban keresendő.

Arabica, Robusta: ha kávéról illetve beszélünk, leggyakrabban ezen két legnagyobb kávéfajta egyikére gondolunk, annak ellenére, hogy a kávécserjék családjába több faj is beletartozik. Attól függően, hogy hol teremnek, sajátos nagyság, szín és ízvilág jellemzi az egyes al-fajtákat.

Az Arabica kávécserjéi igen kényesek: csupán a vulkanikus trópusi égövön, az Egyenlítő mentén teremnek meg (Közép- és Dél-Amerika, Karib-szigetek, Afrika, India és Pápua Új-Guineán.)  Árnyékos helyekre ültetik, mivel  nem szeretik a napfényt. Kézzel, szedik, egyenként válogatva az optimálisan érett bogyókat.  A gondos szüretelés mellett nem véletlenül az arabica teszi ki a világ kávétermelésének mintegy háromnegyedét.  Minősége, lágy, selymes, mással nem összehasonlítható ízvilága és aromagazdagsága miatt a legkeresettebb kávéfajta. Nem véletlenül a legdrágább, leginkább aromás kávék mind az arabica fajtából kerülnek ki. (Blue Mountain, Jamaica vagy a Mauritiuson termő kevésbé ismert Bourbon például.) Koffeintartalma azonban ezeknek a kávébaboknak alacsony, mindössze 0,3 - 1,5%.

A Robusta kesernyésebb, markánsabb ízvilágú, kevésbé aromadús, ám magasabb koffein tartalommal rendelkező kávéfajta. Testesebb, erősebb kávé készíthető belőle. Általában keverik a különböző típusokat. Síkságon termesztik a kávécserjéket, melyek szeretik a közvetlen napfényt. (Nevét egyébként pont az ellenállóképességéről, "robosztusságáról" kapta.)  Koffeintartalma 1,5 - 4%. Érdekesség, hogy a robustában több a fehérje, emiatt az ebből készített presszó tetején mindig lesz krémréteg.

 Ahogy láthatod, a  kávé íze alapvetően annak fajtájától függ, illetve attól, hogy kávéról vagy kávé keverékről van szó. Ezek mellett azonban az igazi kávé ínyencek tudják: más szempontok is szerepet játszanak, hogy tökéletes legyen az ízélmény. De ez már egy másik történet...

“Te fogyasztasz koffeint?” Ha feltennénk a kérdést, szinte biztos vagyok abban, hogy az emberek döntő többségénél igen lesz a válasz. A kávéfogyasztók körében mindenképp. A statisztikák szerint ráadásul a lakosság mintegy 80%-a valamilyen formában visz be a szervezetébe koffeint. De természetesen nemcsak a kávéban van ez a hatóanyag.

November 8. Ma van a Cappucino nemzetközi világnapja.